2800, Tatabánya Pf. 1522
info@phoenix-global.hu
06/70 334-67-07, 06/34-314-459
header

Szolgáltatások

Munkavédelem

Tűzvédelem

Környezetvédelem

ADR tanácsadás

Villamos felülvizsgálat

Tűzoltókészülékek

MUNKAVÉDELEM:

 

  • Munkavédelmi Szabályzat készítés
  • Munkavédelmi oktatás
  • Munkabalesetek kivizsgálása
  • Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása, egyéni védőeszközök munkaköri meghatározása
  • Az egészségügyi alkalmazás feltételei. Orvosi vizsgálatok rendje.
  • Munkahelyi kockázatértékelés. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-jétől hatályos módosítása (54.§ (2) bekezdés) valamint 2004. évi XI.törvény11.§ (1) kimondja, hogy “a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészséget és biztonsá­gát veszélyeztető kockázatokat”.

A 2011.évi CXCI. törvény 175 §(1)bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54§ (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban.

A munkáltató a kockázatértékelést, és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés,fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

TŰZVÉDELEM:

  • Tűzvédelmi Szabályzat készítés az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírása szerint.
  • Menekülési Terv számítógéppel készített formában, minden fontos tűzvédelmi és menekülési útvonalak jelölésével. Illusztráció
  • Tűzvédelmi oktatás
  • Beépített tűzvédelmi berendezések, rendszerek tervezéséhez segítségnyújtás.

Phoenix Global Plusz Kft.

  • Tűzoltó készülékek, tűzcsapok ellenőrzése, karbantartása.
  • Tűzoltó készülékek,(porral oltók, habbal oltók, CO2 gázzal oltók) tűzoltó készülék tartó dobozok és felfüggesztők, tűzcsap szekrények, tömlők, tűzoltótakarók, táblák, matricák ,stb. forgalmazása,

45/2011. (XI I . 7. ) BM rendelete a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól

1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet.

(2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki az 1. melléklet 1-9., és 12-13. pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.

Az alábbi tűzvédelmi szakvizsgák szervezését vállaljuk:

  1. Hegesztők és építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.
  2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.
  3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.

A szakvizsgákat folyamatosan szervezzük, a képzést minimum 10 fő (nem feltétlenül egy ágazatba tartozó, pl. 5 fő hegesztő, 5 fő éghető gáz) jelentkezése esetén tudjuk elindítani.

KÖRNYEZETVÉDELEM:

Kinek kötelező legalább középfokú környezetvédelmi képesítésű megbízottat foglalkoztatnia?

A Kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében – a környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátása érdekében – a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, megbízni.

Vállaljuk környezetvédelmi adatszolgáltatások elektronikus úton történő benyújtását (hulladék bevallás, levegőtisztaságvédelmi bevallás, egyéb),
ezen kívül környezetvédelmi tanácsadást, oktatást.

A környezetvédelmi megbízott feladatai:

  • előírt környezetvédelmi adatszolgáltatás (hulladék alapbejelentés, hulladék éves bevallás, levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés, levegőtisztaság-védelmi éves bevallás, környezetterhelési díj számítás, felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről szóló alap- ill. részletes bejelentés)
  • környezetvédelmi kérelmek (szállítási, előkezelési, ártalmatlanítási,..stb.) összeállítása, veszélyes anyag kezelésére vonatkozó engedélykérelem készítése,
    környezetvédelmi oktatás,
    hulladékgazdálkodási terv készítése,
    üzemi gyűjtőhely biztonsági szabályzatának elkészítése és engedélyeztetése
    veszélyes hulladékkal kapcsolatos teendők ügyintézése, nyilvántartások megnyitása, vezetésének betanítása,
    veszélyes hulladék elszállításának minél optimálisabb, gazdaságosabb megoldása, a szállítás megszervezése,
    hatósági ellenőrzéseken való érdekképviselet biztosítása,
    jogszabályfigyelés (közlönyökben, értesítőkben, szakmai konferenciákon folyamatosan figyeljük az új, a módosított, és a hatályon kívül helyezett környezetvédelmet érintő jogszabályokat, szabványokat és biztonsági szabályzatokat.),
    környezetvédelmi szabályzat, utasítások készítése,
    műszaki fejlesztés, új technológia esetén szaktanácsadás a környezetvédelmet érintő kérdésekben,
    technológiaváltásnál, vagy új technológia bevezetésénél a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése.
    környezetvédelmi tervfejezet készítése.

ADR TANÁCSADÁS:

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítása (ADR)

2009. évi LVIII. törvény Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról

A 2/2002. (I. 11.) Kormányrendelet alapján: 3. § (1) A veszélyes áruk vasúti, közúti vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás vezetésére jogosult személy (a továbbiakban: vezető) köteles a rendeletben foglaltaknak megfelelően legalább egy tanácsadót írásban kinevezni?,

ADR 1.8.3 szerint: tanácsadót köteles megbízni minden vállalat, amely a veszélyes áruk szállításában érintett. A szállításhoz tartozik valamennyi tevékenység, mely a szállításhoz kapcsolódik, csomagolás, ki- és berakás, töltés, ürítés vagy közbenső tárolás.

A tanácsadónk érvényes vizsgabizonyítvánnyal kell rendelkezik és a Nemzeti Közlekedési Hatóság névjegyzékében felvették.

A tanácsadó feladatai:

  • figyelemmel kíséri a jogszabályok, előírások betartását, pl.: ellenőrzéseket tart,
  • telephelyen belül és kívül egyaránt (felszerelések, iratok, munkavégzés ellenőrzése);
  • gondoskodni arról, hogy a vállalkozásnál olyan veszélyes áruszállítási struktúra legyen felépítve, amely a feladatokat, eljárásokat és a felelősségeket egyaránt tartalmazza:
  • a vállalkozás szállításban érintett alkalmazottait részvételüknek megfelelő képzésben részesíti:
  • tanácsot ad a vállalkozásnak szállítóeszközök, járművek, csomagolások beszerzésénél;
  • elkészíti a veszélyes áruszállításhoz kapcsolódó tevékenység szabályzatát, ellenőrzi a kapcsolódó technológiai utasításokat, eljárásrendeket, (például a veszélyes anyagok beszerzéséről vagy a veszélyes hulladékok kezeléséről szólót is);
  • részt vesz az alvállalkozók, illetve harmadik fél kiválasztásában, követelményeket fogalmaz meg velük szemben;
  • kivizsgálja a szállítás vagy ki- és berakás alatt történt baleseteket, ezekről jelentést készít a vállalkozás vezetőjének, (illetőleg az illetékes hatóságoknak), javító intézkedésekre tesz javaslatot, szükség esetén pótoktatásokat tart;
  • éves jelentést készít a vállalkozás vezetőjének a társaság veszélyes áruszállítással kapcsolatos tevékenységéről (megőrzési idő 5 év);

A biztonsági tanácsadó feladatai a veszélyes hulladékok szállításánál

  • a veszélyes hulladékok besorolása megfelel a technológiának (HAK), a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak,
  • a csomagolása és szállítási módja megfelel a vezérlőtábla előírásainak, bizonyos határok közt a jármű balesete esetén is megakadályozza a hulladék szabadba kerülését
  • a csomagolások, szállítóeszközök, járművek megfelelően vannak jelölve,
  • az okmányok kitöltése pontos, informatív,
  • valamennyi a szállításban érintett résztvevő tisztában van a veszélyes hulladék tulajdonságaival, a saját feladatával és felelősségével

Villamos felülvizsgálat:

  • Villamos biztonsági felülvizsgálat
  • Érintésvédelem (áramütés elleni védelem) szabványossági felülvizsgálata
  • Villamos berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata
  • Villámvédelem szabványossági felülvizsgálata
  • Első (üzembe helyezés előtti) felülvizsgálat
  • Kéziszerszámok felülvizsgálata
  • Járművek érintésvédelmi felülvizsgálata
40/2017(XII.4)NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről A rendelet egy új fogalmat definiál: a „villamos biztonsági felülvizsgálat” fogalmát. 33. villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát; 1. melléklet: VMBSZ, Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.6. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell
  1. a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);
  2. rendkívüli eseményt követően;
  3. átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt;
  4. időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.
1.13.2. A használatbavételt követően időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:
  1. a) legalább 6 havonta részletes felülvizsgálat végzése azokon a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő nem helyhez kötött, fokozott igénybevételnek kitett tokozásokon, amelyeket gyakran ki kell nyitni;
  2. b) legalább évente legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő mozgatható (kézi, hordozható vagy szállítható) villamos gyártmányokon;
  3. c) legalább 3 évenként legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen;
  4. d) legalább 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése
    1. da) az épületnek nem minősülő műtárgy 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
    2. db) a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen,
    3. dc) a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül;
  5. e) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. pontban meghatározott kivétellel;
  6. f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő
    1. fa) bérbeadáskor és
    2. fb) tulajdonosváltáskor;
  7. g) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése az a)-f)
pontban fel nem sorolt esetekben. 1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
  1. a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
  2. b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
1.13.4. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség ellenőrzi. Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (A 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet módosítja, de a villamos felülvizsgálatokat nem érinti.) 277. §(1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
  1. a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  2. b) egyéb esetben legalább 6 évenként
A villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a katasztrófavédelem ellenőrzi. Villámvédelmi felülvizsgálat A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
  1. Villámvédelem felülvizsgálata
279.§A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát
  1. a) a létesítést követően az átadás előtt,
  2. b) e rendeletben előírt időszakonként vagy
  3. c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.
280. §(1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból
  1. a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  2. b) egyéb esetben legalább 6 évenként,
  3. c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
  4. d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,
A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a katasztrófavédelem ellenőrzi. Villamos kéziszerszámok felülvizsgálata A felülvizsgálatot a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. NGM rendelet írja elő. A 40/2017(XII.4)NGM rendelet 1. melléklet 1.4.10. szerint: Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve, annak működőképességét legalább évente, építési felvonulási területen üzembe helyezéskor és havonta az üzemeltetőnek a próbagomb megnyomásával ellenőriznie kell. Az áram-védőkapcsoló működőképességének ellenőrzéseit – kommunális, lakó- és egyéb épületekben üzemeltetett felhasználói berendezések kivételével – bizonylatolni kell, és a bizonylatokat az üzemeltető köteles legalább a felhasználói berendezés következő időszakos ellenőrzéséig megőrizni, és úgy tárolni, hogy az hozzáférhető legyen. 1.1.22.1. A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője
  1. a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorok esetén legalább évenkéntvégezteti el.
A felülvizsgálat megtörténtét és a feltárt hiányosságok kijavítását a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség ellenőrzi. EPH bizonylatok, jegyzőkönyvek 51/2013. (XI. 18.) NGM rendelet alapján. Az elektromos csatlakozású gázfogyasztók üzembe helyezéséhez a gázszolgáltató megköveteli, hogy a berendezéseket és azokkal összefüggésben álló szerkezeteket, bevonják az EPH (egyenlő potenciálra hozó) hálózatba. A gázkészülékeken kívül, a gázcső csatlakoztatásakor és felújítás/átalakítás alkalmával szintén kéri a gázszolgáltató ezt a bizonylatot. Járművek felülvizsgálata 40/2017.(XII.4.)NGM rendelet alapján, az elektromos táplálással ellátott járművek, lakókocsik, lakóautók, büfé kocsik, műszaki vizsgáztatásához szükséges a járművek érintésvédelmi felülvizsgálata. A vizsgáztatáshoz szükséges az érintésvédelmi minősítő irat és mérési jegyzőkönyv kiállítása.

TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK:

Különféle oltóanyagú és töltetmennyiségű tűzoltó készülékek árusítását, teljes körű karbantartását, javítását és töltését végezzük műhelyünkben Tatabányán, a Búzavirág út 8. sz. alatt, ahol tűzcsap szerelvények, tűzoltó tömlők ill. munka- és tűzvédelmi táblák és kiegészítő eszközök forgalmazása is történik.

Árajánlat, bővebb információ kérése elérhetőségeinken.

tuzoltokeszulek